Definíció szerint a tarlóművelés a „tarló talajművelése” (franciául „l'action de déchaumer” (Le Robert)). Mindazonáltal a meghatározás bonyolultabb ennél. A tarlóművelés egy sekély vagy közepesen mély (1-15 cm) talajművelési technológiai, amelyet mechanikai eszközzel, traktorhoz kapcsolt tarlóművelő kultivátorral végeznek el. A gazdálkodók főként a növénymaradványok, pl. szalma kezelésére és lebomlásuk elősegítésére, valamint a kártevők, pl. csigák élőhelyének felszámolására, továbbá gyomirtásra, a talajszerkezet javítására és magágy-előkészítésre használják ezt az eszközt. Az említett munkagép munkavégző elemei lehetnek kapák vagy tárcsák, esetleg késes lazítóelemek. A munkagép megnevezésére számos rokon értelmű elnevezés használatos. Az elnevezések a felszerelt munkavégző elemektől, a munkamélységtől, a művelési módszertől és az elérni kívánt eredménytől függnek.
A tarlóművelés definíciója: eszközök, műveleti módszerek és elérni kívánt eredmény
A tarlóművelésre betakarítást követően vagy vetés előtt alkalmaznak gépeket. A gépválasztás főként a munkamélységre vonatkozó követelményektől függ.
Sekély talajművelésre (1–5 cm) a megfelelő eszközök a:
- tarlóápoló boronák,
- forgóboronák/talajmarók,
- rezgő tarlóművelő kultivátorok,
- független tárcsás tarlóművelő kultivátorok.
Ezek a gépek mélyebb művelésre is alkalmasak más, egyéb takarónövényekhez alkalmazható eszközökkel, 2 sor kapával szerelt kultivátorokkal, és széles, lapos kapákkal szerelt tarlóművelő kultivátorokkal együtt.
A tarlóművelő kultivátorok különböző típusainak eltérő hatásai
A tarlóművelés során a talaj repedhet a művelőelemek előtt. Ez minden típusú tarlóművelő kultivátor esetében előfordulhat. A művelet vágással is járhat, ha a munkaeszköz tárcsákkal rendelkezik, amelyek vágó hatása egyértelmű. A rögök között fellépő ütőhatás és súrlódás porhanyító, rögtörő hatással rendelkezik, mert a rögök ilyenkor egymással ütköznek, súrlódnak. Ez egy olyan hatás, amely a legtöbb tarlóművelő kultivátornál jelentkezik.
Végül, a talaj mozgatása:
- Oldalirányban: Ezt a hatást a kapás művelőeszközök képesek előidézni, amelyek rögöket hoznak a talajfelszínre.
- Vertikálisan: A kultivátorokon és rezgő kultivátorokon lévő kapák vagy a boronafogak hatása, ami a finom szerkezetű talajt a barázda aljára juttatja.
A tarlóművelés definíciója: elérni kívánt hatások
A talajszerkezet és a magágy
A tarlóművelő kultivátor használatának célja lehet a talaj feltörése, például egy művelésen kívüli terület feltörése. Amikor rögös a felszín, akkor a kívánt hatás a rögtörés lehet. Ez azt jelenti, hogy csökkentjük a rögök átlagos méretét, és ezzel finomabb talajszerkezetet hozunk létre. A talajlazítás akkor végezhető, ha már nincs számottevő rög a területen. Eliszaposodásra hajlamos talajokon hasznos lehet a rögök finom szerkezetű talajtól való elkülönítése. A rögök felszínre hozatalával a talajfelszín megóvható a kérgesedéstől. Végezetül a talaj-mag érintkezés javítása érdekében a hengerek tömörítő hatását kell megemlíteni.
A betakarított kultúra utáni növénymaradványok és a szerves anyag kezelése
Két kívánatos eredmény van:
- Aláforgatás: Mechanikai művelet, amely a szármaradványokat és az input anyagokat (műtrágyák, növényvédő szerek) a mélyebb rétegekbe juttatja.
- Talajba keverés: A különböző elemek a talaj rétegeibe kerülnek, egyenletesen elkeveredve.
A tábla felszíne
A cél az lenne, hogy egyenetlen felületet hozzunk létre, hogy növeljük a talaj és a szerves anyag érintkezési felületét, és rásegítsünk az időjárási hatásokra. A téli időszakban a rögök a talaj fagyása és felolvadása következtében és a nedvességtartalom változásai (nedvesedés, kiszáradás) következtében is szétesnek.
Az elérni kívánt hatás egyszerűen a tábla felszínének egyengetése is lehet.
Forrás: https://www.arvalis.fr/editions/choisir-ses-outils-de-travail-du-sol