A minimális talajművelési módszerek környezetvédelmi hatása

Flowers in the field with a blue sky

A talajélet sokkal élénkebb marad a minimális talajművelés mellett.
A talaj szerkezetének megóvásával a „min-till” módszerek hozzájárulnak a talajélet előmozdításához és a talaj vízgazdálkodásának javításához, valamint növelik a biodiverzitást és elősegítik a szerves anyagok talajban tartását. Mindazonáltal ezek a környezeti előnyök annak a ténynek az árnyékában értékelendők, hogy a gyomok visszaszorításához gyakran van szükség vegyszerekre.

A minimális talajművelési módszerek környezetvédelmi hatása

A talaj szerkezet kevésbé sérül, és több szerves anyagot tart meg. 

A szántás nélküli és „min-till” módszerek a felső 40 cm-es tartományban nem bolygatják a talajt, ezáltal növelik ennek a rétegnek a természetes fertilitását.

A szántást mellőző módszerek hosszú távú használatával a talaj szervesanyag-tartalma 25–50%-os mértékben is növekedhet (forrás: Agro-League). Ami talán még fontosabb: amint arra egy, az Arvalis által a franciaországi Boigneville (91) intézet által végzett, 47 éves összehasonlító tanulmány rámutatott, a szerves anyag eloszlása eltérő, ha sekélyművelést vagy direktvetéses technológiákat alkalmaznak. A szántás nélküli talajművelési módszerek felső talajrétegben (0–10 cm) növelik, mélyebben (10–33 cm) pedig csökkentik a talaj szervesanyag-tartalmát.

Jobb vízháztartás, és kisebb erózióveszély

A szerves anyagok koncentrációja a felszínen azzal az előnnyel jár, hogy mérséklődik az eliszaposodás, a felszíni vízelfolyás és az erózió. Mivel a szántás nélküli művelés esetén a talajszerkezet nem sérül, az esővíz jobban beszivároghat a talajba, és gyarapíthatja a növényállomány rendelkezésére álló vízkészletet. Általánosabban fogalmazva: a talajszerkezet javulása lehetővé teszi a jobb gyökérfejlődést és a növények optimális tápanyagellátását. 

A takarónövény csökkenti a talajeróziót és a vízelfolyást.

Hogyan javítják a „min-till” módszerek a talajszerkezetet? 

  • A mechanikai beavatkozások, mint például a talajlazító alkalmazása a talajrétegek összekeverése nélkül lazítják a talajt. A talaj lazítása porózus szerkezetet hoz létre, ami elősegíti a gyökérfejlődést és a talajban folyó gázcserét.
  • A „min-till” módszerek minimalizálják a gépekkel végzett munkamenetek számát, ami csökkenti a talajtömörödést, és megelőzi az eketalpbetegség kialakulását.
  • A minimális művelés főgyökeres gyökérzettel rendelkező takarónövények alkalmazása esetén a talajporozitást is növeli.
     

Megújuló biológiai aktivitás

A felső talajréteg biodiverzitása a talaj forgatásakor károkat szenved. Az eke használatának elhagyásával a felszíni talajrétegek szervesanyag-tartalma növekszik, ami növeli a biológiai aktivitást. A rovarok és a gyűrűsférgek tevékenysége elősegíti a vízelvezetést, a gyökérfejlődést, a talaj fellazulását és levegőzését. Ezen túlmenően a mikroorganizmusok hozzájárulnak a széndioxid- és nitrogénmegkötéshez, valamint a mineralizációhoz, és a micéliumokból álló gombák pedig újrahasznosítják a tápanyagokat és a szénvegyületeket.

Egy pár kéz dús, sötét, gilisztákkal teli talajt tart szabadtéri környezetben

A földigiliszták nem szeretik a szántott területeket

A talaj átdolgozása nem kedvező a giliszták számára, mivel lerombolja a járataikat, főként az őszi időszakban, a szaporodásuk idején. A gyűrűsférgekre gyakorolt kedvezőtlen hatás mértéke a rendszertani osztályuktól függ: a legjobban az epigeikus férgek károsodnak, amelyek a felszín közelében (1-5 cm) élnek. A mélyebb rétegekben élő férgek kevesebb kárt szenvednek.

A gyom- és kártevőirtás vegyszerhasználatával jelentkező hátrány

A minimális talajművelési módszerek alkalmazásának számos környezeti előnye ellenére figyelembe kell venni azt is, hogy az ilyen művelés mellett jelentkező fokozott gyomosodás gyakran herbicidhasználatot tesz szükségessé. Vegyszerek használata helyett a gazdálkodók alternatív módszerek mellett is dönthetnek, ami általában a talaj egész éven át történő mulcstakarását jelenti. Sajnos ezt kivitelezni elég körülményes lehet olyan növényeknél, mint a kukorica, ráadásul a mulcsréteg kedvező életteret hoz létre például a csigák számára, amelyek ellen aztán szintén fel kell lépni.