Mi a különbség egy nitrátmegkötő köztes növény és egy betakarításra szánt takarónövény között?

Nitrátmegkötő köztes növények / betakarítható takarónövények: mindkét köztes növényállomány nitrátot köt meg, de a hasznosításuk eltérő

A mezőgazdaságban a nitrátmegkötő köztes növények fő rendeltetése a talajban lévő nitrogén lekötése és ezzel a nitrátkimosódás megakadályozása. Egy betakarítható takarónövény szintén betöltheti ezt a funkciót. Mindazonáltal a betakarításra szánt takarónövényeknek van egy másik rendeltetése is a tenyészidőszakuk végén. 

Az ilyen takarónövények érett állapotukban lekerülnek a tábláról, míg a nitrátmegkötő köztes növények a területen maradnak, vagy a talajba keverve zöldtrágyaként hasznosulnak. 

A betakarítható takarónövények az alábbi módokon hasznosíthatók: 

• Állatállomány takarmányozására. 
• Legeltetésre. 
• Biogázüzemek ellátására. 

A terményt betakarítják, bálázzák vagy néha silózzák a takarmánycélú hasznosítás érdekében. Zöldtakarmányként közvetlenül felhasználható, vagy szárítást követően szénaként, illetve fermentálva (csomagolás vagy silózást követően) szenázsként etethető. Legeltetésre használva az állományt a területre hajtják. A biogázüzemek ellátására szolgáló takarónövényeket a francia elnevezésük (Culture Intermédiaire à Vocation Energétique) alapján CIVE-ként rövidítik. Ilyen hasznosítás esetén a teljes növényt betakarítják és silókban helyezik el. Itt a biomassza metángázt előállító egységeket szolgál ki metán és CO2 termelése vagy hőtermelés céljából.

Pázsitfűfélék, pillangósok... milyen takarónövények vethetők tavaszi vagy őszi vetésű főnövények előtt?

Ha a takarónövénynek le kell kerülni a területről valamilyen hasznosítási céllal, akkor a választás a faj biomassza-termelő képességétől vagy a tápértékétől vagy a metántermelési potenciáljától függ.
Ha a takarónövény hasznosítási célja az állatállomány takarmányozása, akkor olyan fajok jöhetnek szóba, mint a takarmányrepce, a cirok és a zab. Ha hajdina képezi az állományt, akkor ezt be kell takarítani, és a mag használható takarmányként. 
Ha a terménynek biogázüzemet kell kiszolgálni, akkor a következő lehetőségek adódnak: 

• Az alábbi fajok egyikének önállóan történő vetése: zab, takarmányrepce, kukorica, köles, perje, fehér mustár, tarlórépa, négermag, tavaszi árpa, takarmányretek vagy hajdina. 
• Több fajból álló társítás vetése: zab / facélia vagy zab / bükköny vagy muhar / here.

Betakarítható köztes növények: előnyök és hátrányok 

A betakarítható köztes növények úgy állítanak elő takarmányt, hogy közben nem konkurálnak a főnövénnyel. A takarónövény olyan időszakban kel és tenyészik, amikor egyébként a talaj csupasz lenne. Ezzel úgy növelhető a termékelőállítás, hogy közben nincs szükség nagyobb termőterületre. Egyfajta garanciát is jelent az elégséges takarmány-előállításra a kiszámíthatatlan időjárási körülmények tükrében. Amennyiben egy biogázüzem alapanyag-ellátását szolgálja, akkor a helyi energiaellátáshoz járul hozzá, anélkül, hogy konkurálna az élelmiszer-előállítással.

A betakarítható takarónövény szintén képesek nitrátlekötésre, feltéve, hogy megfelelő növényfajt választanak a célra. A következő növénykultúra tápanyagigényét azonban nem szolgálják, mivel betakarításra kerülnek. Az általuk felvett nitrogén sem kerül vissza a talajba.
Ahhoz, hogy megérje a betakarítható takarónövények termesztése, a költségtakarékosságra nagy hangsúlyt kell fordítani.

Források:

• https://hautsdefrance.chambres-agriculture.fr/fileadmin/user_upload/Hauts-de-France/029_Inst-Hauts-de-France/Techniques-et-productions/Cultures/herbe/guide_cultures_derobees.pdf
• http://www.agro-transfert-rt.org/wp-content/uploads/2016/02/OPTABIOM_Bien_choisir_ses_cultures_d%C3%A9rob%C3%A9es.pdf